2015. február 1., vasárnap

Apróvad – az előkészületek

Apróvad minden mennyiségben! Ez volt a jelszó, amikor a téli szezont tervezgettem. Sajnos azonban néha az időjárás viszontagságai húzták át a számításaimat, néha pedig vis major ütemtervváltozások hiúsították meg, hogy elkezdjem a fácánszezont. December végétől azonban már négy hajtáson is résztvettem és egy a szezon utolsó napján, február 28-án még egy vár rám.

Szeretem az apróvadvadászatot. Egyrészt nincs olyan súlya egy-egy lövés elengedésének, mint a nagyvad esetén. Itt tényleg „kilövöldözheti” magát az ember, persze a biztonságot és az etikus magatartást mindig szem előtt tartva. Másrészt az apróvad-vadászat társas foglalkozás. Igyekszem is minél több helyre eljutni, ahol még nem voltam. Megismerkedni a helyi vadászokkal, más vendégekkel, megfigyelni hogyan vadásznak, tapasztalatot gyűjteni, egy kicsit kapcsolatot építeni, nem minden hátsó szándék nélkül. Harmadrészt az apróvadazás egy aktív vadászati mód. Jókat lehet sétálni a téli természetben, még ha nem is lő az ember semmit, akár túraként is kiváló lehetőség. Persze ha az ember „csak” túrázik, akkor nincs az a vibrálás a levegőben, ami a vadászatokat jellemzi. Bármikor felpattanhat egy nyúl, vagy heves szárnycsapkodásokkal kilőhet az ember „lába alól” egy kakas. Negyedrészt számomra nagyon sokat dob egy vadászaton, ha kutyákkal dolgozunk együtt. Amíg föl nem költöztem Pestre mindig volt kutyánk. Rengeteg szép emlékem kötődik a négylábúakhoz, és ezek közül sok vadászélmény is akad. Volt egy kiváló magyar vizslánk, Füles, akivel nagy élmény volt a közös munka. Persze voltak sikertelenebb kutyaprojektjeink is, de mindig nagyon közel álltak hozzám/hozzánk a „vadásztársak”. Nincs mese, kell egy kutya!

Persze mindemellett ez a szezon különleges volt számomra: ez volt az első, amit már teljes jogú vadászként élhettem meg. A legfőbb társam ebben a különleges idényben – meg úgy méz ki, hogy a hátralévőkben is – egy Beretta Silver 686 Pigeon I-es 20/76-os sörétes volt. Persze sokan magyarázták, hogy kezdőként inkább 12-est célszerű választani, de amikor vásárláskor kézbe fogtam a 20-as verziót nem volt visszaút. Könnyű, kapcsú és nagyon jól kézre áll. Emellett van egy teljes chocke-készlet hozzá, így reményeim szerint megtalálom a megfelelő sörétátmérőt-szűkítés kombót és nem leszek hátrányban a 20-assal. Mindemellett havonta egyszer-kétszer meglátogattam a lőteret is. Száraz gyakorlás is volt rendesen, plusz az interneten is sok jó videó található, ami akár az otthoni gyakorlás mutatja be, akár a lőtéren, vagy a vadászaton végrehajtott lövésekre készít fel (itt van egy-két hasznos videó). 

A következőkben egy-egy vadászatról fogok beszámolni. 

Folyt. köv.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése