Az utolsó felvonás - Som, február 28.

Az idény utolsó napján még beütemeztem egy fácánvadászatot. A helyszín és a szervezés is teljesen megegyezett a múltkorival. Január végén voltam utoljára vadászaton, nem tombolt bennem már úgy a vadászláz, mint a szezon elején. Az időjárás is inkább a tavaszt, mintsem a telet idézte, de azért jó mókának ígérkezett az utolsó vadászat.

Szerencsémre most a zsákrészre húztam be magam, ahol eseménydúsnak ígérkezett a hajtás. Mindjárt az első métereken sikerült egy kakast lőnöm. A mellettem dolgozó magyarvizsla hajtotta fel a madarat, amit első lövésre leakasztottam. "Ott folytatom, ahol Nagybaracskán abbahagytam!" gondoltam magamban, bár később kiderült, hogy misem állt távolabb a valóságtól. Sajnos ezen a vadászaton nem ment úgy a lövés, mint ahogy kellett volna. Sok ziccert elhibáztam. Összessen három kakast lőttem, de legalább háromszor ennyire lett volna lehetőségem.

Szép, volt, jó volt! Most kapnak egy pár hónapot az apróvadak!

Amikor minden összejött, Nagybaracska, január 31.

Az októberi gímbika elejtésénél Imi bevésette a naptáramba a január 31-i időpontot. Mondjuk nem is nagyon ellenkeztem. :) A Kriskó Miklós VT vadászmestere születésnapját ünnepelte ezen a napon, az idény utolsó apróvadvadászatának keretében. Előző nap esett valamennyi hó, de nem ígérkezett tartósnak a fehérség. Hogy a szórakozásunk még jobb legyen, 40 kakast szabadon engedtek a területen.

Gyülekező, regisztráció, majd ki a területre. Felálltunk az első hajtásra. A szálerdőben szépen repkedtek a kakasok. Az elsőt elhibáztam, de a mellettem álló vadász korrigálta a tévesztésemet. Ezt követően azonban nem volt megállás. Három kakast lőttem a következő 100 méteren. Jól dolgozott a Beretta. Kifejezetten kis szűkítéseket használtam (negyedes és feles), mert a ziccerekre próbáltam az a puskát optimalizálni. Ha távolról nem találom el a madarat, az sokkal kevésbé kellemetlen, mint ha egy közeli lehetőséget mulasztok el. Az improved cylinder (****), a modified chocke (***) és a 3.1 milliméter átmérőjű RC lőszer jó kombinációnak bizonyult. 

Az első hajtást után a közös reggeli következett. Ünnepelt révén Imi volt a „bálanya”, alaposan megvendégelt bennünket. A kezemben volt a puska, amikor a közepesen jól-nevelt, fekete labrador a mellettünk lévő, még meghajtatlan gazosba vetette magát. A gazdája próbálja visszahívni, szaladgált utána, de minden hiába. Tőlem mindössze 20 méterre volt a kutya, amikor hirtelen lelassított. Láttam a mozgásán, hogy talált valamit. Nem csináltam mást, csak beletettem két patront a megtört puskám csövébe. Én már nem is foglalkoztam a kajával, csak a kutyát néztem. Hirtelen felrebben a kakas. „Lődd meg!” bíztatnak a kollégák, akik épp a zsemlékkel, kolbászokkal, disznósajttal vannak elfoglalva. Összezártam a puskát és leszedem első lövésre a madarat, nem kis derültséget okozva a körülöttem állókban. Ennyi csibészség kell, hogy legyen az emberben! A negyediket REGGELI közben lőttem. 

A következő hajtásban összelőttünk egy kakast az egyik kollégával, majd a kontrahajtásban a jobb szélre kerültem. Imi német vizslája szépen szöszmötölt előttem, majd egy bokor mellett megmerevedett. Jó 40 méterre volt még tőle a vonal, de nem zavarta fel idő előtt a madarat. Közelebb kerülve már én is láttam a kakast. Csak 15-20 méterre volt tőlem, amikor felrebbent. Ez is meglett! Hihetetlen, ezen a napon tényleg minden összejött! Még a hibázás is szerencsésen sült el: egy sűrű bokorból egy fácán rebbent fel. Részben takarásban volt, de azért rálőttem egyet. „Ki lőtt?” kérdezték a bokor másik oldalán, mire azonnal elvállaltam a lövést. „Jó, hogy elrontottad, Andris, mert ez tyúk volt!” :)

Mivel ez volt az utolsó vadászat a szezonban, ezért a hajtásokat követően a vadászok „sortűzzel” búcsúztak az idénytől! Ezt követően Imi ebédre is megvendégelt bennünket. Nagyszerű vadászat volt, köszönet érte Iminek és a Kirskó Miklós VT-nek!

Esőből hóba - Som 2015. január 24

Reggel az eső kopogott a párkányon. Egész éjjel zuhogott és reggelre sem lassított a csapadék. Csak a korábban befizetett előleg és a 170 kiengedett, vegyes ivarú fácán miatt nem fordultam a másik oldalamra az ágyamban. Összekészülődtem és elindultam a Siófoktól 20 kilométerre fekvő Som településre. Az M0-on még egy baleset is várakozásra kényszerített. Nem indult jól a nap. 

Ahogy azonban közeledtem a Balaton felé a szakadó esőt egyre inkább havazás váltotta fel. Szépen fehéredett a táj. Havazásban sokkal kellemesebb outdoor programokat csinálni, mint esőben. Így van ez a vadászattal is, sőt itt kifejezetten előny, ha valamennyi hó ropog a talpunk alatt. Szerencsére időben megérkeztem a helyszínre, regisztráció, majd sorsolás következett, ami sok mindent eldöntött. Jobb szél 3-as helyét húztam. Az erős szél épp ellenem dolgozott, mivel az összes madarat a bal oldal felé fújta. Persze azért itt is akadt lehetőségem: egy-két madarat a hajtás vége felé elhibáztam. Mikor elértük az elállósort elkezdtünk „forogni”, azaz a puskásokból állú gyűrű az óramutató járásával ellentétesen kezdett el mozogni. Így próbáltak a szervezők mindenkit lövési lehetőséghez juttatni. Nem telt bele sok idő és egy kakas repült el köztem és a mellettem álló vadász között. Mivel laposan szállt, ezért elengedtem kettőnk között, majd első lövésre sikerült szépen leakasztani. Ez az egy terület volt megvadászva, azonban egy kontrahajtást is terveztek a szervezők. Akik nem, vagy csak kevés madarat lőttek, azok a hajtás közepén foglalhattak helyett, függetlenül a húzott pozíciótól. Az egyetlen lőtt madarammal én is a zsákrészre kerültem. Volt még egy-két lehetőségem, de az igazi ziccerre a hajtás végéig kellett várni. Már majdnem kiértük, amikor egy kakast vettem észre tőlem 15-20 méterre. Felrebbent és sikerült terítékre hozni. Örültem az utolsó métereken meglőtt kakasnak. Nem ment túl jól a lövés ezen a vadászaton, így kellett a végén az önbizalmamnak ez a szép találat. 

Közel 90 fácán a terítéken

 Som, 2015. január 24.

Teríték, kürtszó, kompetencia kiosztása. Négy madarat kapott minden vadász. Ezt követően a szervezők megvendégeltek bennünket a helyi kocsmában. Természetesen vad(disznó) pörkölt volt a menü. Jól esett a hóvihart követően a meleg étel.