Abnormális bakok Mórahalomról
Utoljára suta és gidavadászaton voltam Tibor barátomnál Mórahalmon. Már akkor megbeszéltem vele, hogy ha lehet, akkor szeretnék náluk egy-két bakot lőni. Mivel a szezonkezdet (április 15.) szerdára esett, ezért kivettem két nap szabit a cégnél és már hónapokkal korábban tűkön ülve vártam az újabb vadászévet. Sajnos azonban csúnyán megbetegedtem az előző hétvégén. Láz, torokfájás, antibiotikum. El kellett halasztanunk a vadászatot, de szerencsére 17-én pénteken már éreztem magamban annyi erőt, hogy egy autós barkácsolásra már jó legyek.
Délután háromkor érkeztem meg Mórahalomra. Elfoglaltam a szálást, beiratkoztunk. Tibor már a telefonban is említette, hogy van számomra egy különlegessége. Egy beteg bak, aminek az agancsa jócskán eltorzult. Egy különleges (abnormális) bak trófeájára minden vadász vágyik, emellett pedig az is megkönnyíti a kilövést, hogy tudja az ember, ezzel megváltja az állatot a szenvedéstől.
Még mielőtt elindultunk volna a polyvás bak (így hívta Tibor a nekem kiszemelt beteg vadat) után, vendéglátóm megmutatta az egyik legígéretesebb bakjukat. Négy év körüli, de már felülről veri a 400 grammot. Közel bevárt minket, 30-35 méterről sikerült lencse- (és nem puska-) végre kapni. Nem is kelt fel az érdeklődésünkre. Tudta, hogy neki bizony még sok dolga van a területen élő sutákkal. Egy pár év múlva remélem ismét összefutunk, Barátom! Akkor már nem biztos, hogy kifizetődő lesz ez a nyugalom!
Egy fiatal bak
Mórahalom, 2015 április 17.
A polyvás bak általában csak a lővilág végén mutatkozik a vezetőm szerint, így bőven volt időnk. Autóval közelítettünk meg a territóriumot, ahol rendszerint egy nádasban tölti a nap nagy részét a kiszemelt példány. Mikor odaértünk egy másodpercre megpillantottuk a bakot. Nekem nem adott elég időt arra, hogy alaposabban megvizsgáljam, de Tibor felismerte. Visszaváltott a nádasba, mi pedig tettünk egy-két kört a kocsival, amíg kicsit be nem sötétedik.
Rengeteg őzet láttunk az utunk során. Optimális élőhelyet talál itt az őz. Akácosok, mezőgazdasági táblák, nádasok váltogatják egymást. A vadászok pedig odafigyelnek arra, hogy vadföldekkel, etetéssel is segítsék a vad áttelelését, illetve nem utolsósorban az agancsfelrakást. A társaságnál nagy hangsúlyt fektetnek a bakozásra. Nagyjából 90-et lőnek ki évente és elképesztő alapossággal szelektálják az állományt. Az is érdekes volt számomra, hogy nagyon gyorsan lezavarják a tavaszi bakvadászatot. Tibor szerint az lenne az optimális, ha 10 nap alatt kilőnék azt a mennyiséget, amit tavasszal beterveznek. Így nem zaklatják sokáig a bakokat, azok jobban bevárják a kocsit, vagy a cserkelő vadászokat.
Vezetőm az egyik helyen észrevett egy lőhető példányt. Jól látszott, hogy a ball oldalon a szemága hiányzik, emellett elég vékonyak az ágak. „Ha tetszik, meglőheted!” mondta a vadásztatóm, bár éreztem a hangjából, hogy inkább lebeszél róla. „Nem túl koros, de lőhető, selejt bak!” hangzott a verdikt. Megnéztem a puskatávcső 12 szeres nagyításán is: az agancstő elég alacsony volt, a rózsák is kifelé dőltek, emellett nagyon szép terpesztése volt az agancsnak. Nekem sokkal jobban tetszett, mint Tibornak, így a lövés mellett döntöttem. Nagyjából 80-90 méterre megközelítettük a kocsival, majd az autó ajtajának támasztva a puskát leadtam a lövést. A bak 10 méteres halálvágta után felborult. Szépen meg lett lőve. Közelebbről megvizsgálva a bakot mindketten jóval korosabbnak láttuk, mint a távcsőben: Tibor a fogai alapján 6-7 évesre saccolta a korát. Nagyon vékonyak, hegyesek az ágak, ezért is törhetett le a ball oldali szemág. Valószínűleg már túl van a kulmináción. Koros, selejt bakot lőttünk, így mindketten elégedettek lehettünk az eredménnyel. Súlya sem valószínű, hogy nagyon acélos, bár a bírálaton még érhet bennünket meglepetés. Utolsó falat, töret, gratuláció!
A 2015/2016 vadászati év első vadja
Mórahalom, 2015 április 17.
A sikert követően folytattuk a vadászatot. Láttunk egy golyóérett, gyönyörű példányt. Ennek a trófeája is megütötte a 400 grammot. Nem mondom, hogy nem viszketett az ujjam, de ezen a napon más feladatunk volt. Visszatértünk a nádashoz, ahol megláttuk a beteg bakot a nádas másik oldalán. Autóval meg tudtuk közelíteni ezt is nagyjából 80 méterre. Amikor a céltávcsőben megvizsgáltam az őzet borzasztó kép tárult elém. Mintha a belei lógtak volna szegénynek, az alhasán csomókban lógtak a kisebb-nagyobb duzzanatok. Nyugodtan szöszmötöl a nádas szélén. Megcélzom, majd a lövésre a vad tűzbe rogyott. Két másodperc után azonban felpattant és bevettette magát a nádba. A reálövés helyén találtunk vért, és egy két lépéssel beljebb megtaláltuk az élettelen vadat! Picit magas, de így is bőven megfelelő kamralövést kapott. Közelebbről megvizsgálhattuk szegény bakot. Rengeteg kelés, duzzanat, daganat borította a testér. Az agancsának a jobb szára csupán egy villa, a ball száron megvan a három ág, azonban azok ellaposodtak, ellapátosodotdak. Nem fiatal bak ez sem. 6-7 évesre saccoltuk a korát. A súlya sem ígérkezik túl soknak. Megadtuk a vadnak a végtisztességet, majd befejeztük a vadászatot.
A polyvás bak
Mórahalom, 2015 április 17.
„Hajnalban azért kimegyünk, lövünk egy Gyufa Miska bakot.” mondta Tibor. Mint később kiderült a Gyufa Miska azokat az egyéves, még barkás bakokat jelöli, aminek nagyon kicsi agancsa van. Nekem kicsit furcsa volt, hogy barkás bakokat kilövik, de jogosnak tűnik, hogy a gyenge képességű, nem az állományba való vadakat minél korábban igyekeznek kiszelektálni. Sikerült is egy, a kritériumoknak megfelelő példányt jó golyólövésnyire (120 méter) megközelíteni. A barkás agancs a füle feléig ért. A kocsi ajtajának támaszkodva leadtam a lövést. A fiatal bak 10-20 méteres halálvágta után elterült. Szívlövéssel hoztam terítékre az vadászat utolsó bakját. Mindezt hajnali fél hét magasságában.
Gyönyörű és nagyon hatékony vadászaton vehettem részt az Árpád Vezér Vadásztársaságnál: 18 óra alatt három bakot hoztunk terítékre. Ráadásul mindegyik különleges trófea, amit bátran ki lehet rakni a szobám falára. Jól ment a lövés is. Egyik vad sem szenvedett sokat. Tibor igazán kitett magáért, nagyon jó volt vele ismét vadászni. Nyugodt, ismeri a területet és a rajta élő őzeket. Hálával tartozom neki a lehetőségért és a kedves vendéglátásért.
